Hétfőn ugye volt itt a védőnő és kérdezgetett sokmindent. Balázs ezeknek egy részét akkor még nem produkálta, ellenben keddre már igen. Nem is értettem, bár büszke voltam.

Plusz sokkal éhesebb volt, mint eddig bármikor, nem is értettem, de adtam neki, amit csak kért. A "reggeli" után voltam gyantáztatni, akkor aludt egy fél órát kézben, meg délután szintén negyed négytől háromnegyed négyig és nem is értettem... Valami brutális volt a kedd és azon gondolkoztam, amíg elaludtam én is arra a fél órára, hogy igazából ától zéig mindent kipróbáltam már vele, de semmi nem segített.

A (sajnos nem Alvás, hanem) Anya bohóckodik
(Á Átkozódás, persze csak magamban, hogy akkor most én ettem megint valamit, vagy mitől van ez az egész? A hasa fáj? Beteg? Növekedési ugrás? Unatkozik? Éhes? Álmos???)
B Babusgatás, Bugyolálás
C Cincogás
Cs Csókolgatás
D Dögönyözés, Dalolás
E Etetés, sokszor és sokat, Elringatás - hiába
É Énekelés
F Fejlesztés (hason volt sokat, az ki szokta fárasztani, a lényeg a múlt idő, mert csak szokTA)
G Gagyarászás
Gy Gyerektorna
H Hintáztatás, Hordozókendőbe tevés
I Imádkozás. hogy végre aludjon el
J Járkálni vele
K Könyörgés, hogy aludjon el, Kézlefogás, hogy hagyja abba a hisztit
L Lefektetni magam mellé, de csak én aludtam el
M Mesélni, sokat, Masszírozás
N Noszogatni az emésztését (lábkörzés, masszázs és co.), Nagyágyban altatni PRÓBÁLNI
Ny Nyünyörgés
O Oltogatás, mármint lámpa fel és le, mivel ez szórakoztatja Balázst
Ö Öltögetni a nyelvemet, hátha megtanulja
P Pihenni hagyni
R Ráhangolni az alvásra
S Suttogás (na nem úgy, hanem megnyugtatni próbálni), Sistergés
Sz Szoptatás, sokszor és sokat
T Tutujgatás
Ty Tyukodi pajtás (szavalni és énekelni sokat)
U Utazás a koponyám körül (amikor már azt hittem, megzavarodom)
Ü Ügyeskedés a játékaival, de egyik sem kötötte le őt
V Vigyorogni tanítás, sikertelenül
Z Zenélő-rezgő pihenészék

Csak arra gondoltam, hogy ez növekedési ugrás, adni kell neki enni, de elég sokat vissza is adott a lenyelt cuccból, szóval aggódtam egy kicsit. Mindegy.

A tejkérdés továbbra is hullámzó, vagy mesebeli - hol volt, hol nem volt -, de nem akarok ezen lovagolni állandóan.

Este már sírni tudtam volna, illetve olyan hat óra magasságában rájöttem: HORDOZÓKENDŐ!!! Balázs üvöltött, vonyított, nagyon hangosan, én meg próbáltam a cuccot magamra kötni. De bevált! Beletettem és csak kuksizott nagy szemekkel, forgatta a fejét és gagyogott. CSÖND volt, megnyugodott, nem tekergőzött, én győztem! Úgyhogy már írtam is az sms-t a jógaoktatómnak, hogy alakítsa át a hordozókendőt úgy, hogy nem kell mindig magamra kötni. Kicsit kétségbeesett voltam!

Aztán jött Péter, ő megetette tápszerrel és én elmehettem Bogyókának ruhát venni. Ugyanis kinőtte a dublini újszülött méretet, meg a céundás 56-osat is. Szóval a céundás cuccok már 62-esek, amiket ráadunk, úgyhogy kellett vennem még párat, sikerült is. De rájöttem, hogy a rugdalózó nem annyira praktikus, mert nekem óráknak tűnik, amíg rá tudom adni, úgyhogy kisbody, nadrág és póló / pulcsi az, ami nekem bejön. Vagy hosszú ujjú body és harisnya.

És akkor a fejlődés. Balázs nagyon sokat néz. Egyre jobban tud fókuszálni, követi a kezemet ha kalimpálok neki, nézi a kis játékait, a fényt az ablakban, a fekete-fehér lámpát, akkor is, ha nem kapcsoljuk fel, a kiskönyvét és elkezdett gügyögni is. Beszélget a cicivel is szopizás közben, és főleg akkor morog sokat, amikor az adott "tartályban" 0 mililiter lapul. Ezt ma (szerdán) figyeltem meg. Nem tudom másképp írni, de kezd egészen "gyerekformája" lenni, már nemcsak sír, alszik és eszik, hanem "játszik" is.

Azt is le kell még írnom, hogy isten áldja meg a zenélő-rezgő pihenőszék, a sterilizáló és a hordozókendő feltalálóját! Egyszer olvastam, hogy isten áldja Eperke megalkotóját (Eperke egy modern, kislányoknak szóló mese, könyv, dvd és minden tartozék van már eperkés és a kiscsajok megvesznek érte), mert ha nem lenne Eperke, akkor a kislány anyja nem tudna hajat mosni sem. Ha nem lenne pihenőszék, én nem tudnék reggelizni és zuhanyozni.

Tegnap voltam kozmetikusnál is, Balázs végig kézben volt, mert az első reggeli etetés után voltunk és akkor már nem szokott aludni. Kivéve, ha dajkálják. Ma meg voltunk a pékségben, három kilométert gyalogoltam a babakocsival, rendesen le is izzadtam, mire hazaértünk, de muszáj valamit mozognom! Alig várom már a hathetes kontrollt, amikor is a doki áldását adja valamiféle edzésre és nem kímélő életmódra.

Ma már teregettem is úgy, hogy Balázs közben mellen volt - egyre több mindent merek megcsinálni. Bár nem mehet ez így sokáig, mondjuk egy hat-hét kilós gyerekkel (ha fogok tudni szoptatni) nem hiszem, hogy lesz ingerenciám felkelni és közben félkézzel intézni a háztartást is.

De nem szaladok ennyire előre, egyelőre félkézzel tudok intézni dolgokat, félkézzel tartom Balázst. Kis hurka-gyurka, illetve egyéb becenevei is vannak: Hukk kapitány, mert sokat csuklik, Szuszogi, Röfögi, Pocakmester, Vacak, Maszat, Bogyóka... És még vagy egy tucat biztosan, amik most nem is jutnak eszembe.

Pénteken lesz egy hónapos, annyira hihetetlen! Meg az is, mennyit bénáztam először és hogy mennyire be voltam tojva és milyen rossz volt, amikor nem tudtam, mit tegyek, hol vagyok, mi történik és miért. Amikor még nem tudtam, mit miért csinál és folyamatosan csak kakás pelust cseréltem.

Megyek, fürdetünk, előkészülök, aztán keltem Bogyókát. Szerda este van és közeleg a hétvége, alig várom, hogy Péter itt legyen velünk!